Félhetnek a számlagyárosok, adócsalók: bekeményít a hivatal

NAPI Gazdaság l 2011.03.09.

Jóval keményebb fellépésre számíthatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) azok, akik szándékosan rövidítik meg a költségvetést. Egyszerre indulhat meg a büntető és az adóigazgatási eljárás, vagyis nem lesz idő eltüntetni se a vagyont, se az adatokat. Ezzel a kármegtérülési mutató is javulni fog - mondta lapunknak Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese.
- Azzal, hogy összeolvadt az adó- és a vámhatóság, az új intézménytől mindenki hatékonyabb fellépést vár. El tudják kapni Al Caponét?- Dolgozunk rajta. Az új hivatal célja, hogy az adózóknak egyszerűbb legyen az élete és összességében kevesebbet kelljen adózni. Félniük azoknak kell, akik nem teljesítik adófizetési kötelezettségeiket, és itt nem azokra gondolok elsődlegesen, akik elrontják az adóbevallást. Sokkal inkább azokra, akik kifejezetten arra játszanak, hogy a költségvetést megrövidítsék. Nem kevés pénzről és nem kis létszámú körről beszélünk, amelynek tagjait ki kell szűrni a rendszerből.

- A becslések szerint a GDP 25 százalékát teszi ki a feketegazdaság, ennek nyilván nem a teljes egésze sorolható a bűncselekmény kategóriájába. Utóbbi mekkora összegű?- Meggyőződésem, hogy meghaladja az ezermilliárd forintot önmagában csak az áfacsalás értéke. Ehhez jön még hozzá a jövedéki adó és a munkáltatással összefüggő járulékok hiánya. Ez az a három adónem, amit jellemzően nem fizetnek meg azok, akik megkárosítják a költségvetést. Természetesen jelentős mértékű a be nem vallott személyi jövedelemadó is. Ez irritálja leginkább az adózókat, látják, hogy egyesek milyen gyorsan meggazdagodnak, s az esetek többségében nincs a vagyon gyarapodását lehetővé tevő, bevallott és adózott jövedelem.

- Lesz összefogás a NAV és a rendőrség között az olyan ügyekben, amelyek nagy port kavartak? Vagyis ha egy polgármester után nyomoznak hűtlen kezelés, csalás miatt, akkor a NAV is elkezd egy vizsgálatot, hogy ha mást nem, hát az adócsalást lehessen bizonyítani?- A jogszabályi lehetőség eddig is megvolt, s cél, hogy ezek a típusú jogsértések kiderüljenek. A rendőrség nevében nyilván nem nyilatkozhatok, de a NAV bűnüldözési stratégiájának alapvető célja, hogy egyrészt már az elkövetés során kivonjuk az ahhoz használt, azt lehetővé tévő vagyoni eszközöket (készpénz, árukészlet, bankszámlán átpörgetett, mosott pénzek), másrészt az elkövetés révén szerzett vagyont elvonjuk. Azt bizton állíthatom, hogy ha a bűnüldözés során képbe került személyek olyan vagyonnal rendelkeznek, ami után nagy valószínűséggel nem fizették meg az adót, azonnal értesítjük az igazgatási szervet. Kérésünk és igényünk az, hogy rapid módon, a büntetőeljárással akár egy időben kezdjék meg a vagyonosodási vizsgálatot. Ezáltal a vizsgálatok eredményessége várhatóan javul, hiszen tuti tippet kap a bűnügyi főigazgatóság szakembereitől az adóigazgatás. Ha gyorsan végezzük el ezeket a vizsgálatokat, nem lesz ideje felkészülni az elkövetőnek, hogy kijátssza az adóellenőrzést.

Összehangolt rajtaütések várhatók
- Technikailag hogyan kerülnek majd képbe a pénzügyi nyomozók az adózók szemszögéből nézve?- Alapvetően két eszközrendszer áll a rendelkezésre. Az egyik az igazgatási, ezt a vám- és jövedéki eljárásra, valamint az adóigazgatásra vonatkozó szabályok alakítják. Emellett a bűnügyi főigazgatóság felléphet a büntetőeljárás eszközrendszerével. Egy adózó bizonyos jogsértésével mindkét szankciórendszert elindíthatja. Ha áfát csal, megindul az adóigazgatási és a büntetőeljárás is. Szeretném, ha tudatosulna az adózókban, hogy nem éri meg ilyen típusú cselekményeket elkövetni, mert mindkét szankciórendszer, eljárás beindul a maga sajátos szabályai között. Az új szervezet nagy előnye, hogy gyorsan megtörténhet az információcsere, egy időben mehet ki a helyszínre a pénzügyi nyomozó és a revizor.

- Ha megjelennek egy társaságnál az adóhivatal emberei és a pénzügyi nyomozók, akkor alapvető előnyt jelent majd a hatóság számára, hogy a nyomozók lefoglalhatnak bármit, vagyis nem lehet majd hátráltatni a revizorokat azzal, hogy nem adnak át iratokat.- Az adóigazgatási eljárás közben sokan trükköznek azzal, hogy nem veszik át a megbízólevelet, nem mennek be az adóhatósághoz. Az eljárási rend nagyon szigorú, a büntetőeljáráshoz hasonlóan, de utóbbinál lényegesen szélesebb és keményebb az eszközrendszer, nem teheti meg senki, hogy nem jön be, nem adja át az információt. Ezt követően az adóigazgatás számára is hozzáférhetővé tesszük az adózót és a kért adatokat. Mivel párhuzamosan zajlik az eljárás, sem a büntető-, sem az adóigazgatási eljárások nem tartanak annyi ideig, mint most. A revizorok megkezdhetnek olyan vizsgálatokat már a helyszínen, amelyekre a bűnügyi főigazgatóságnak nincs kapacitása. Volt olyan ügyünk, ahol ez száz helyszínen zajlott egyszerre.

Aggódhatnak a számlagyárosok
- Két terület jutott eszembe, ahol jelentős javulást lehetne elérni: az egyik a fiktív számlázások, számlagyárak, a másik pedig a csődbűncselekmény. Ezeknél mikor lesz látványos eredmény?- Amikor számlagyárról, fiktív számlák kibocsátásáról tudomást szerzünk, abban a pillanatban az összes, a számlabefogadók vonatkozásában területileg illetékes adóigazgatási szervet értesítjük. Az adóigazgatási egység azonnal léphet és biztosra mehet, hiszen nem egy-két év múlva találja meg ezeket a számlákat egy tervezett vizsgálat során. Azonnal zárolhat bankszámlákat és pótolhatja az adóhiány összegét.

- Mennyire lesz egyszerű kiszűrni a számlák közül azt, amely mögött nincs valós gazdasági tevékenység?- Ennek vannak a jelei. Lehet látni a NAV 2011. évre nyilvánosságra hozott ellenőrzési irányelveiből, hogy melyek a gyanús területek. Nagyon jó kockázatelemzéssel belőhető, hol vannak fiktív számlázással összefüggő ügyek, de természetesen minden eljárás egyedi. Az eddigi tapasztalatok biztatóak. A statisztikák legalábbis ezt mutatják, jóllehet egész évre következtetéseket levonni még korai lenne.

- Ez mit jelent? Százalékosan honnan hová változott a kármegtérülési mutató?- A cél az, hogy az eddigi tíz százalék alóli mértékről tíz százalék fölé vigyük.

- Mikor ültetik le az első érintettet csődbűncselekmény miatt?- A bűnügyi főigazgatóság és jogelődje, a Vám- és Pénzügyőrség bűnügyi szolgálata is lefolytatta ezeket az eljárásokat, az ügyészség vádemelési javaslatokat nyújtott be a bíróságokhoz. Arra nem tudok válaszolni, hogy a bírósági ítéletekre miért kell akár több évig várni. Ezt a kérdést fel lehetne tenni az adócsalásokkal kapcsolatban is. A magam részéről egyébként a számviteli fegyelem megsértésére is alkalmaznék szigorúbb szankciókat, mert meggyőződésem, hogy a számvitel rendjének megsértése vagy a csődbűncselekmény ügyében folytatott eljárások 90 százaléka mögött sokkal komolyabb bűncselekmény húzódik meg, mint amit bizonyítani lehet – például azért, mert a könyvelési iratok eltűntek. A büntetés kiszabása persze nem az én kompetenciám.

Látják a pénz útját

-Mit tud tenni a hatóság?
-Felderíti a bűncselekményeket és továbbítja azt az ügyészségnek. Sokan azt hiszik, hogy mentesülhetnek a felelősség alól, kikerülhetik a hitelezőket, megúszhatják a kötelezettségeket, ha eladják a céget. A felelősség a büntetőeljárásban azonban a cég, illetve annak üzletrésze eladását követően is megmarad.

- De ha komplett cégtemetők jöttek létre, akkor a jelek szerint ezt eddig következmények nélkül megtehették.- Dolgozunk rajta, hogy ne legyen ennyire egyszerű. Ez nemcsak nyomozóhatósági, hanem bizonyos fokig jogalkotói, ügyészi és bírói kompetencia is.

- Mostanában vörös posztó lett az offshore kifejezés. Mit tud tenni a hatóság az ilyen ügyekben? A helyszínekre nyilván nem tud elmenni, hogyan lehet az érintetteket elérni?- Korábban a Vám- és Pénzügyőrségnek is feladata volt fellépni a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen, és van egy speciális egységünk, amelyhez befutnak a jelzések a pénzügyi szolgáltatóktól, ügyvédektől, tanácsadóktól, amelyek esetleg pénzmosásra utalhatnak. Van egy hatalmas információs bázis, amely alapján nyomon követhető, felmerül-e pénzmosás gyanúja, legyen az offshore cég beiktatásával vagy anélkül. A hatóság a pénzforgalmat vizsgálja, amely nyomon követhető nemzetközi szinten. A kapcsolataink kiválóak, vagyis ha nem is mennek a nyomozók a Seychelle-szigetekre, az ottani hatóságtól megtudjuk, amit kell. Egyebek mellett azt, hogy pontosan mi volt az offshore cég közbeiktatásával végzett ügylet, mi volt annak ésszerűsége, illetve volt-e mögötte olyan tartalom, ami pénz kimenekítésére utal. Azt is tudatják velünk a külföldi kollégák, hogy az offshore cég számlájáról mikor, hová, ki által történik utalás. Tehát látszik a pénz útja, látszik az esemény, és beszerezhetők a bizonyítékok. Volt is erre példa. Nyomon követtük, amint egy offshore cég közbeiktatásával például egy luxusjachtot vettek, azt is tudjuk, ki és milyen pénzből. A konkrét ügy részleteiről azonban egy interjú keretében nem adhatok információt. 

Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi elnökhelyettese a Rendőrtiszti Főiskola elvégzése után a BRFK, majd az ORFK különböző szervezeti egységeinél dolgozott, elsősorban gazdaságvédelmi területen. Később az APEH Bűnügyi Igazgatóságán, majd annak jogutód szerveinél vezető pozíciót töltött be. Időközben pénzügyi, majd jogi diplomát szerzett. 2010 nyarán az ügyvédi hivatását függesztette fel, amikor visszatért a közigazgatásba a Vám-és Pénzügyőrség bűnügyi főigazgatójaként. 2011. január elsejétől a NAV bűnügyi elnökhelyettese.