Fölösleges lesz euróhitel - Ragaszkodunk a forinthoz?

vg.hu l 2011.04.05.

Hiába vezetnék be újra az euróalapú lakáshiteleket, a lakosság már nem bízik a devizakölcsönben, és a hitelbírálaton is csak kevesen mennének át. A szakemberek szerint sem érdemes túlzott kockázatot vállalni.


Visszaengedné a kormány a lakossági jelzáloghitel-piacra az euróalapú kölcsönöket, hogy élénkítse a hitelezést, a szakértők szerint viszont könnyen lehet, hogy a terv dugába dől, devizahitelekre ugyanis nem lenne igény. „Nagyon félnek az ügyfelek a devizahiteltől, amikor bejönnek az irodánkba, 95 százalékuk azt kérdezi, ugye forintalapú lesz a kölcsöne” – osztja meg tapasztalatait Kiss Gábor, a hitelközvetítéssel foglalkozó Benks Kft. régióvezetője. „Az elmúlt évek tapasztalatai miatt az ügyfelek jelentős része tart a devizahitelektől, még akkor is, ha azok a svájci franknál kevésbé volatilis euróalapúak” – erősítik ezt meg az Erste Bank szakértői is.

Ez a félelem jogos lehet – állítja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. „Devizakockázatot már nem kellene vállalniuk az ügyfeleknek egy hitel mellé. Épp elég a többi élethelyzetből fakadó kockázat: a munkanélkülivé válás vagy a megrokkanás lehetősége” – mondja a szakember. Ezzel ellentétes vélemények is vannak persze, az osztrák Oberbank magyarországi fióktelepénél például a mai napig sokan keresik az eurókölcsönt – közölte lapunkkal a társaság, amely arra számít, hogy az euró-lakáskölcsönök újbóli engedélyezése után fellendülhet a jelzáloghitelek piaca.

Eurókölcsönt egyébként – első látásra legalábbis – megérné felvenni. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az ilyen lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója tavaly júliusban (az utolsó olyan időszakban, amikor még megengedett volt a devizaalapú jelzálog-fedezetű kölcsönök folyósítása) 7,54 százalékos volt, ugyanabban a hónapban egy átlagos forintkölcsöné 9,99 százalék volt. A kétféle hitel közötti 2,45 százalékpontnyi különbség pedig egy nagyobb kölcsön esetében sok pénzt jelenthet egy háztartás számára, egy tízmillió forintos hitelnél például évente 245 ezer forinttal lehet kevesebb a kamat, vagyis havonta több mint 20 ezer forinttal lehet kisebb a törlesztőrészlet.

Pénzügyileg tudatosabb ügyfeleknek épp ezért érdemes lehet megfontolni az euróalapú lakáshitelek felvételét – tanácsolja Kiss Gábor. A korábban megszokott konstrukciókat, amelyek az árfolyam ingadozását hónapról hónapra követik, viszont ő sem tartja jónak. „A bankoknak valamilyen biztonsági elemet kellene beépíteniük ezekbe a hitelekbe, például forintban rögzített törlesztőrészlettel kellene kínálniuk ezeket. Persze mindezt úgy kellene megoldani, hogy ha bekövetkezik egy komolyabb árfolyamgyengülés, akkor se járhasson úgy az ügyfél a futamidő végén, hogy még mindig tartozik a tőke nagy részével” – magyarázza Kiss.

Évtizedekre előre azonban ilyen konstrukciókat nehéz létrehozni, márpedig a kormány rövid és középtávú tervei között sem szerepel az euróövezethez való csatlakozás és ezzel az árfolyam-ingadozási problémák végleges megoldása. Ráadásul a kamatkülönbség a kétféle hiteltípus között a közeljövőben csökkenhet is akár – mondja Orbán Gábor. Az eurózónában ugyanis már most csütörtökön emelkedhet a kamatszint, a Bloomberg által megkérdezett elemzők egyöntetűen arra számítanak, hogy 25 bázisponttal, 1,25 százalékosra emelkedik az euró alapkamata.

A forintkamatok tekintetében viszont Orbán szerint nem kizárt a jövőben némi csökkenés sem. A Budapest Bank szakértői viszont arra figyelmeztetnek, ha folytatódik a Magyar Nemzeti Bank tavaly novemberben indított kamatemelési ciklusa, reális esély van arra, hogy a jelenleginél nagyobb szerephez juthat a külföldi devizában történő finanszírozás.

Bárhogy is alakuljanak a kamatok, a devizahitelezés virágkorában megszokott konstrukciókat Orbán is elfogadhatatlannak tartja. „Csak olyan hitelszerződéseket lenne szabad kínálni az ügyfeleknek, amelyekben nem változtathatják a bankok önkényesen a kamatokat, hanem átlátható a ráták változása” – mondja. Ennek érdekében az euróalapú lakáshitelek kamatait valamilyen piaci mérőszámhoz, például a bankközi euróhitel-kamatokhoz, az Euriborhoz kellene igazítani. Ha esetleg létre is hoznának a bankok megfelelően fogyasztóbarát konstrukciókat, akkor is kérdéses, hogy fel tudnák-e venni a potenciális ügyfelek a kölcsönt. Az euróalapú hitelekre ugyanis szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a forintkölcsönökre. „Mind a fedezeti, mind pedig a jövedelmi követelmények sokkal szigorúbbak az euróalapú hitelek esetében” – mondja Gyenes Gergely, az Axa Bank jelzáloghitel-termékmenedzsere. Míg forintkölcsönt a lakás értékének 75 százalékáig adhat a bank, az euróhitelhez minimum 40 százalékos önerő szükséges.

___________________________________

Nem fizettek rá az euróhitelesek

Euróalapú lakáshitelekkel viszonylag kevesen rendelkeznek Magyarországon, a devizahitelezés fénykorában, 2005–08 között ugyanis jellemzően svájcifrank-alapú kölcsönt vettek fel az emberek.

Az eurókölcsön akkor terjedt el, amikor 2008 őszén a magyar bankok képtelenek voltak újabb frankforráshoz jutni, ennek köszönhetően 2010 közepére, a devizaalapú jelzálog-hitelezés betiltásának idejére néhány tízmilliárdról 500 milliárd forint fölé emelkedett az euróalapú lakáshitel-állomány.

Mivel azonban az euróalapú lakáshiteleket jellemzően már a válság kitörése után vették fel az adósok, többségük valószínűleg viszonylag kedvező árfolyam mellett törleszti a kölcsönt.