Megvan, mire vadászik az adóhatóság az idén

Napi Gazdaság l 2011.02.18.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal - ahogyan azt korábban az APEH is tette - megjelentette az idei ellenőrzési tevékenységének főbb irányelveit.

Az idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt területként kezeli az ellenőrzések során a gépjármű, motorkerékpár kereskedelmét és javítását, a nagykereskedelmi szektort - különös tekintettel a gabona, dohány, vetőmag, takarmány, ruházat, lábbeli, számítógép, periféria, szoftver, valamint fa-, építőanyag-, szaniteráru kereskedelmére. 

Nem alhatnak nyugodtan a biztonsági, nyomozói tevékenységet végzők, az építményüzemeltetést, pénzügyi tevékenységet, főleg vagyonkezelést végzők sem.

Az ipari ágazatban az építőipar kerül górcső alá, itt az épület, egyéb építmény, speciális szaképítés a kiemelt terület. Az agrárium nemcsak a vetőmagok szintjén kerül előtérbe: a hatóság vizsgálni fogja ugyanis az élelmiszergyártást is, főleg a gyümölcs-, zöldség-, húsfeldolgozást. Az erdőgazdálkodás, különösen a fakitermelés is a nagyító alá kerül.

Inkább látványelemként emelhető ki az ellenőrzési irányelvben a végkielégítés-adó befizetésének ellenőrzése, ez sok bevételt biztosan nem hoz majd. A vagyonosodási vizsgálatoknál az éves szintű 600-800 ellenőrzésre áll vissza a hatóság.

Ennél több jöhet be abból, hogy jövőre még nagyobb hangsúlyt fektet a hatóság a transzferárak vizsgálatára. A kapcsolt vállalkozások közti ügyleteknél a kkv-szektor felé nyitna a hatóság, vagyis jóval nagyobb merítésben gondolkodnak.

Az idén mindenképp szokatlan lesz, hiszen a vámhatósági ellenőrzések is ide lesznek sorolva. A vámszervek évente húszezer céget vizsgálnak meg, közülük hatezerrel vannak szorosabb kapcsolatban - ezek nyilván az aktívabb piaci szereplők. A vámügyek mellett a jövedéki és termékdíj beszedése és ellenőrzése is kiemelt szerepet kap.

Készülhetnek a fodrászok

A következő évek ellenőrzéseit megalapozó adatgyűjtéseknél különösen figyelnek majd a revizorok a vendéglátásra, az egyéb személyi szolgáltatásra (ide tartozik például a fodrász, kozmetikus, asztrológus), a reklám és piackutatásra és a munkaerő-piaci szolgáltatásra.

Törvényi előírás alapján 2011. évtől kezdődően az ellenőrzési irányok részét képezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámra, jövedéki adóra és környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó célkitűzései is. A vámellenőrzések során kiemelt figyelmet szentel majd a hatóság többek között az áruosztályozás jogszerűségének vizsgálatára, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának fokozott ellenőrzésére. A jövedéki ellenőrzések során elérni kívánt cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása.

Az ellenőrzéseket megalapozó kockázatkezelés, kiválasztás fókuszában egyrészt az adózói életút különböző szakaszaihoz (alakulás, működés, átalakulás, megszűnés) köthető kockázati tényezők, másrészt kockázatos adózói kapcsolatok állnak.

Idén is számíthatnak ellenőrzésre az induló vállalkozások.

Egyedi kockázatelemzés indokolt ott, ahol a székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja; a cég külföldi ügyvezetője belföldön csak kézbesítési meghatalmazottja útján van jelen, de ténylegesen nem elérhető, vagy az alacsony jegyzett tőkével megalakuló vállalkozás már a működés megkezdését követő időszakban nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható általános forgalmi adót szerepeltet a bevallásában.

Fókuszban a gyakran költöző cégek

Az ellenőrzésre történő kiválasztás szempontjából fokozott figyelemmel kíséri az adóhatóság azokat a működő vállalkozásokat is, ahol

•a bevallások elmaradása; összhangjának hiánya;

•gyakori székhely-, illetékesség, illetve tulajdonosváltás;

•nagy összegű adóhátralék felhalmozása jelentős értékesítés növekedés mellett;

•tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett,

•felhalmozódott veszteségek tagi kölcsönnel történő finanszírozása;

•összegében és a forgalomhoz képest jelentős eltérés az EU tagállamok által adott kontrolladatokhoz képest;

•csalás gyanús export-import ügyletek bonyolítása;

•adóminimalizálás tapasztalható; illetve

•a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel.

A vállalkozások megszűnése esetén pedig az adóhatóság a vállalkozási vagyont érintő ügyletek nyomon követésére fókuszál majd.

Érintik majd az ellenőrzések többek között:

•a korábban vizsgált adóelkerülők, fantomcégek tulajdonosai által alapított, új cégeket; az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokat;

•azon cégeket, amelyek tulajdonosainak székhelye alacsony adókulcsú (offshore) államok valamelyikében található; vagy

•azokat az adózókat, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak/álltak üzleti kapcsolatban.

2011-ben az ellenőrzés stratégiai kérdése, hogy minél előbb fellépjen a jogellenes gyakorlatot folytató adózókkal szemben. Előtérbe kerülnek az aktuális gazdasági folyamatok. Ennek megfelelően az adatok gyűjtését célzó, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések, valamint az utólagos adóellenőrzések jelentős része is a vizsgálat elrendelésének évét, illetőleg az azt megelőző egy-három évet érinti majd.

Több lesz a helyszíni vizsgálat

Megnő a helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések száma a regionális adó főigazgatóságok közötti illetékességváltással érintett adózóknál, valamint a jelentős – különösen támogatások felhasználásával is megvalósuló – beruházások esetén.

Nem csökken a kiutalás előtti ellenőrzések jelentősége: a jogosulatlan visszaigénylések gyors felismerésével az ehhez kapcsolódó kiutalások megakadályozása.

A bevallások utólagos vizsgálata vonatkozásában pedig továbbra is kiemelten kezelendő a fiktív számlázás, körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok felderítése; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait illető bevételek megrövidítésének feltárása, illetve vagyonosodási vizsgálatok a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes magánszemélyek, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek, illetőleg a jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői körében.

Új feladatok

A fentiek mellett azonban új feladatként jelenik meg többek között:

•a transzferárak ellenőrzése – a multinacionális vállalkozások mellett a kis- és középvállalkozásoknál;

•a vállalkozás érdekeit tartósan szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlásának vagy értékesítésének vizsgálata;

•a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzése a táraságoknál;

•a fordított adózás szabályainak vizsgálata az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása körében;

•a benyújtott bevallások adatai és a kontrolladatok összevetése alapján a tőzsdei ügyletek vizsgálata;

•a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó ellenőrzése;

•az illegális szerencsejáték szervezői tevékenység visszaszorítása; valamint a játékadó fokozott ellenőrzése.