Legalább 10%-os béremelés kellene, hogy "senki ne járjon rosszul"

Portfolio l 2011.03.07.

Legalább 9-13%-kal kellene emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy a gyermektelen keresők reálbére ne csökkenjen a 2011-től érvényes 16%-os egykulcsos szja-val, az OÉT által javasolt 4-6%-os béremelés csak a 290 ezer forint bruttó kereset fölött elegendő a reálbérek szinten tartásához, illetve kisebb növeléséhez - derül ki az MTA tudományos főmunkatársa, Tóth István János által végzett kutatásokból. A legalább négy főt foglalkoztató cégeknél a dolgozók akár 40%-a is reálbércsökkenést tapasztalhat az új adószabályokkal, úgy ha a bruttó bérét 5%-kal megemelték.

"Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy egyáltalán nem emeli a béreket, akkor e cégnél csak azok járnak jól az adóváltozással, akik tavaly havi bruttó 340.000 forint körül, vagy annál többet kerestek - nettó jövedelmük annyival emelkedik idén az adóváltozások hatására, hogy az eléri, illetve meghaladja a tavalyi átlagos inflációt, a 4,9%-ot" - olvasható az elemzésben. Az e szint alatt keresők keresetük reálértékének akár 9%-át (a 2010-ben bruttó 250.000 forintot keresők esetében) is elveszthetik fizetésemelés híján - olvasható. "Ez nagyon nagy szám, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a versenyszektorban 2009-ben, a válság első évében a bruttó reálkeresetek átlagosan 0,1%-kal nőttek, és 2010-ben is csak 1,7%-kal csökkentek."

A bruttó keresetek 5%-os növelése csak azok számára jelenti reálkeresetük változatlanságát, akik 2010-ben havi bruttó 290.000 forint felett kerestek. Az e jövedelmi szint alatti gyermektelenek az 5%-os kereset növekedési ütem mellett is nettó reálkeresetük csökkenését lennének kénytelenek elviselni.

Az alábbi ábrán látható, hogy az egyes bruttó bér kategóriákban az egyes béremelési szintek mekkora reálkereset növekedést valósíthatnak meg. Látható, hogy a szinten tartáshoz az alacsonyabb jövedelmi kategóriák esetén 10 % feletti béremelés lenne szükséges. 

Azt vizsgálva, hogy az adóváltozások hány főt érinthettek hátrányosan, a tanulmány megállapítja, "az új adóváltozás mintegy 880 ezer foglalkoztatottat (a 4 fő feletti cégeknél dolgozók 40%-át) érinthet hátrányosan úgy, hogy következtében csökkenni fog e dolgozók nettó reálkeresete 2011-ben.

A kis, magyar cégeknél dolgozók a "vesztesek"

Az elemzés cégméret, ágazat, a külföldi és a magyar magántulajdon szerepe alapján, illetve hogy a cég székhelye melyik régióban, illetve milyen településen van úgy találta, hogy "a "vesztesek" csoportja számottevően magasabb arányú azoknál a cégeknél, amelyek tisztán magyar tulajdonban vannak." Míg ott ahol van külföldi tulajdon a cégnél a foglalkoztatottak 28,5% sorolható az szja változás miatt hátrányt szenvedők körébe, addig a tisztán magyar tulajdonban lévő cégeknél ez az arány már 44%.

Cégméret alapján a hátrányosan érintett foglalkoztatottak aránya messze a legalacsonyabb a nagy cégeknél (a foglalkoztatottak 35%-a), miközben legmagasabb a 20-99 főt foglalkoztató és kis és közepes vállalkozásoknál (43%).

A vesztesek aránya, ezek után talán nem meglepő módon a kistelepülésen működő vállalatok foglalkoztatottjai között a legnagyobb. Községben székelő cégeknél 44%, a nem megyei jogú városokban 44,2%, a megyei jogú városokban 42,7% ez az arány, míg legkevésbé a budapesti cégek dolgozói körében valószínű, hogy a vesztők közé kerülnek (31,5%). Régiók szerint a Közép-Magyarországon dolgozók a legvédettebbek az új szja negatív hatásaival szemben (a vesztők becsült aránya 33,3%), míg a többi régiónál megközelítően azonos 44-45%-os arányban lehetnek a hátrányosan érintett foglalkoztatottak.

A kétkezi munkát végzők jártak legrosszabbul

Nemzetgazdasági ág szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak körében messze a legmagasabbra becsülhető a vesztesek aránya (57%), amelyet a bányászat és kőfejtés (52%) valamint a humán-egészségügyi-, és szociális ellátás követ (50,3%).

A legkevésbé lehetnek érintettek az informatikai szektorban (20%), a pénzügyi szektorban (25%) és a szakmai, tudományos és műszaki szektorba sorolt cégeknél foglalkoztatottak.