Hogyan lehet kilencmilliárd szájat etetni?

InfoRádió l 2011.03.01.

Hogyan lehet ellátni a Föld egyre gyarapodó lakosságát, amely 2050-re elérheti a kilencmilliárd főt? - teszi fel a kérdést a brit Economist magazin, amely külön mellékletben foglalkozik az élelmezés jövőjével. Az egyik ötlet az, hogy növelni kell a gazdák bevételeit.

Meg is hallgathatod
ITT

Brazília a kutatásba való beruházással élelmiszeripari nagyhatalom lett, és felzárkózott Amerika, Európa és Kanada mögé. Vietnam a mezőgazdasági politika reformjával rizsimportőrből a világ második legnagyobb exportőrévé vált. Hogyan lehet gazdaságosan megtermelni több élelmet, ami ellát majd kilenc milliárd embert? - teszi fel a sokat ismételt kérdést az Economist gazdasági magazin.

Annyi bizonyos, hogy az új termőterületek bevonása, az intenzívebb öntözés és műtrágyahasználat nem megoldás. A pazarlás visszafogása segíthet, de csak korlátozott mértékben. Ahol eredményt lehet elérni, az három terület, veti fel a magazin: zárni kell a legrosszabb és legjobb termelők közötti ollót, folytatni kell az úgynevezett "élőállat-forradalmat", és mindenekelőtt ki kell használni az új termesztési technológiákat.

A cikk szerint, míg Nyugat-Európában hektáronként kilenc tonna búzát termelnek meg, addig Kelet-Európában kettő-négy tonnát, és ez nem a talaj minősége miatt van így. Ghána területe ideális a kukoricatermesztésre, de a Pioneer vetőmag-előállító cég szerint a felhasznált veteménynek csupán három százaléka hibrid, ami pedig a legtöbb termést hozná. Brazíliában rosszabb a talaj, de kilencven százalékban hibridet vetnek, és az ország a világ harmadik búzaexportőre. A cég persze bizonyosan saját érdekeit is szem előtt tartva világít rá a különbségre.

Szakértők szerint a sokáig magát eltartani képtelen Afrikában pozitív változásokat tapasztalhatóak: a gazdák több keresethez jutnak, és növelték az őshonos növények arányát. Az új, ellenállóbb magokat azonban nem tudják eredményesen eljuttatni hozzájuk. Kenyában például csak a gazdák tíz százaléka vet új magot - pedig ezzel növelhetné a hozamot. A Harvard egyetem felmérése szerint ugyanakkor biztató, hogy Kelet-Afrika egy nemzedéken belül önellátóvá válhat. 

Az Economist megjegyzi, hogy bár ellentmondásos a gyakorlat, a fejlődő országoknak is folytatniuk kell az "élőállat-forradalmat". Ez azt jelenti, hogy az állatokat zárt helyiségekben tartják, ahelyett, hogy szabadon legeltetnék őket. Bár az európai fogyasztók lázadoznak ez ellen, fontos a hús hatékonyabb előállítása. A fejlődő világban az életszínvonal emelkedésével ugyanis fokozódik a húsfogyasztás: Kínában például húsz év alatt közel a duplájára nőtt. 

Az élelmezés harmadik fontos pillére a nemesítés lehet - teszi hozzá az Economist. Bár a genetikai alapon történő kiválasztást Nyugaton sokan ellenzik, ez növelheti igazán a hozamot. A nagy cégek génkönyvtárakat hozhatnak létre, és így tudhatják, hogy melyik régióban melyik magot ideális elvetni.

A politikusok közben azzal segíthetnek, hogy tovább bontják a támogatások rendszerét, leállítják a termelési területeket elvonó bioetanol-programot, és még többet fektetnek a kutatásba.