Távhőügyben alulmaradt Lázár János a kormánnyal szemben

MTI Eco l 2011.03.04.

Megszületett a megállapodás az energetikai törvénymódosítókkal kapcsolatban, a kormány nem támogatja a kötelező átvételi árakat csökkentő Lázár-javaslatot.

Az Országgyűlés hétfőn szavaz az energetikai tárgyú törvényekhez benyújtott módosító indítványokról: a kabineten belül megszületett a megállapodás arról, hogy fennmarad a kötelező áramátvételi rendszer (kát), de átalakítják; a hőenergiát támogatják majd. A parlamenti honlapra felkerült az egyes energetikai tárgyú törvények kormány által támogatott listája, ebből kiderül: a kabinet - ahogy eddig bizottsági üléseken is nyilatkozott - nem támogatja Lázár János módosító indítványát. Bencsik János reményei szerint júliustól már a rendszer része lehet a hőár-támogatás.

A Fidesz-frakcióvezetője még január végén azt indítványozta: csökkenjen a hővel kapcsolt és a megújuló áramtermelés támogatása azzal, hogy a 2010. december 1-től hatályos, már 15 százalékkal csökkentett ártámogatás helyett 25 százalékkal mérsékeljék a támogatás mértékét 2011. január elsejétől, és a csökkentés aránya 35 százalékra emelkedjen 2012. januártól. Lázár János a megújuló energiából termelt áram kötelező átvételi árát is azonos arányban csökkentette volna. Bencsik János energiaügyekért felelős államtitkár a Magyar Televíziónak adott interjúban tegnap kijelentette: marad a kötelező átvételi rendszer, de átalakítják. 

Hozzátette: ezt a megállapodást a miniszterelnök is jóváhagyta, hétfőn erről tájékoztatja a frakciót. Az átalakításról elmondta: nem a villamosenergia-termelés fogják honorálni, és nem azért fizetnek majd többet, hanem a megtermelt hőenergiáért. A lényeg, hogy a távhőszolgáltatás áremelkedését tudják csökkenteni, és nem az a cél, hogy a villamosenergia-termelésen keresztül jussanak a szolgáltatók extra profithoz - tette hozzá Bencsik. Az államtitkár szerint ez az intézkedés az intézményi költségvetésekben és a lakossági költségvetési kiadásokban érezteti hatását, illetve a villamos energia árában jelentkezhet csekély mértékű csökkenést előidézve. Bencsik úgy fogalmazott: nem lehetett úgy megközelíteni ezt a kérdést, hogy a teljes kötelező átvételi rendszert megszüntetik, mert akkor a távhő-szolgáltatás összeomolhatott volna maga. 

A zöldenergia, a hő-, illetve a zöldáram átvételének támogatása egyelőre nem változik, ezzel kapcsolatban a jövő év elejére alakítanak ki egy új támogatási rendszert, szakmai szervezetek bevonásával. A biomassza, illetve az erdei tűzifa használatát két ponton szigorítják: az erdészeti és az energetikai törvények háttérrendeleteinek szigorításával pontosítják, mi minősül tűzifának, illetve, hogy azt milyen hatásfokkal lehet majd felhasználni. A távhő hatósági áras lesz, a távhőárak befagyasztása pedig csak addig lesz majd érvényben, amíg az új rendszert bevezetik.

A Lázár Jánossal folytatott vitájáról Bencsik úgy nyilatkozott: az szakmai volt, és szakmai beszélgetéseket folytattak. Kompromisszum született Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatához képest - tette hozzá az államtitkár.

Hozzáfűzte: "a kát átalakításával kapcsolatban eltérő álláspontot képviseltünk, mert megítélésünk szerint a frakcióvezető úr javaslata, az általa beterjesztett megfogalmazás, illetve megoldási javaslat alapján veszélyeztethette volna a távhőellátás biztonságát. Az alapvető célok tekintetében nem volt kibékíthetetlen ellentét, de az elérésükhöz szükséges megoldásokat összhangba kellett hozni a műszaki és gazdasági szempontokkal is. A támogatási rendszer igazságosabbá tétele jogos társadalmi elvárás, amelyet frakcióvezető úr politikai céllá alakított, mi pedig igyekeztünk szakmailag is elfogadható megoldást találni."

Bencsik János emlékeztetett arra is az MTI-nek nyilatkozva, hogy a parlament előtt lévő energetikai tárgyú törvények módosításának két fontos feladata van: a jogharmonizáció az Európai Unió 3. energiacsomagjával, és a földgáz, valamint az áramszolgáltatás területén szükséges szabályozási korrekciók meghozatala.

Az államtitkár szóba hozta azt is, hogy Magyarország ugyan két héttel csúszik az EU 3. energiacsomagjának jogharmonizációra kijelölt 2011. március 3-i határidejéhez képest, de miután két hét múlva végszavazás lesz a törvényjavaslatról, ezzel Dánia után Magyarország másodikként teljesíti az európai uniós határidőt.